A színész halála– István Örkény (1912-1979)
O popular ator Zoltán Zetelaki, caiu sem alma na tarde de hoje, numa rua transversal à Avenida Üllő.
Os transeuntes apressaram-se a levá-lo ao centro médico mais próximo, onde se revelaram vãs todas as tentativas de reanimação mesmo recorrendo aos mais recentes cônscios da sapiência, como o pulmão de aço. O eminente ator sucumbiu às seis e meia da tarde, após prolongada agonia; os seus restos mortais foram transladados para o Instituto de Medicina Legal.
A despeito deste trágico acontecimento, a sessão noturna do Rei Lear decorreu sem qualquer contrariedade. Embora um pouco atardado, notoriamente defesso no primeiro ato (teve de recorrer várias vezes ao ponto, para lhe “assoprar” as falas), Zetalaki logo retomou a compostura e interpretou a morte do Rei com tanta convicção que foi ovacionado e aplaudido efusivamente pela plateia.
Depois foi convidado para jantar, mas declinou.
– “Hoje tive um dia difícil”, retorquiu.
Tradução: Arnaldo Rivotti
A SZÍNÉSZ HALÁLA
Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.
A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmányaival – még vastüdővel is – életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.
A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meggyőző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.
Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta:
– Ma nehéz napom volt.
